Főoldal
SZERZŐI OLDALAK
- Győri Magda
- Németh Norbert
HAZUG ROMÁNC
  A&S Zenei Műhelyek  
LINKEK
2017.11.24. - Emma   
Látogatók száma: 164089
Magyarul  English  
HÍREK * KIADVÁNYOK * KONCERTEK * ERCSI ZENEI FESZTIVÁL * IMPRESSZUM

Akté
Akté

 

 

 

Akté

opera egy felvonásban

 

szövegét írta:

Győri Magda

 

 

 

Az opera cselekménye:

 

Róma.  I. sz. 64.  július.

(A történelemnek ez a hely és ez az időpont egy rendkívül érdekes időszaka ugyanis ekkor és itt egyszerre jelen van és érezteti hatását a görög, a római, a zsidó kultúra és vallás, valamint a messzeségből még ide nyúlik az egyiptomi világ csodája és már kezd kibontakozni a kereszténység is, hiszen ekkor térítenek és halnak meg Rómában Péter és Pál apostolok. /A császár parancsa szerint ekkor tetőzik a keresztények üldözése és gyilkolása./

Történetünk szereplői: Néró a császár, szerelmese a görög Akté - aki Rómában kereszténnyé lett -, Renisenb egyiptomi rabszolganő Akté barátnője, Petronius és Veturia római keresztény házaspár Akté kísérői, Simeon menekülő zsidó kereskedő, Epaphroditus az üldöző katonák parancsnoka és Marcus római katona.

A katonák egyaránt parancsra üldözik Nérót, Aktét, Renisenbet, a keresztényeket és a zsidókat.)

Néró császár uralkodásának vége felé járunk; a Róma-i tűzvészkor. Helyszín: egy udvarház elhagyott pajtája Róma város határán. Éjszaka van.

 

A pajtába elsőként Simeon érkezik. Óvatosan szemlélődik, majd amikor a szénapadlást biztonságosnak találja éjszakai nyugovóra tér, miután a zsidók istenéhez fohászkodott és elmondta, hogy arany dénárokra váltott vagyonát miként szerezte. Másodikként Akté, Petronius és Veturia talál rá a pajtára menekülés közben.  Aktét a honvágy és a szerelmi gyötrődés egyaránt kínozza. Luciusként ismerte meg kedvesét Korinthusban, boldogan követte és csak Rómába érve tudta meg, hogy szerelme valójában a vérengző, zsarnok császár, Néró. Akté megszökött a palotából és a keresztények között talált menedéket. Petronius és Veturia vigyáznak rá és segítik, hogy visszatérhessen hazájába. Petronius a római polgár szívvel-lélekkel vált kereszténnyé, amíg felesége Veturia, csupán férjét követi odaadóan. Veturia féltékeny Aktéra. Éjjeli biztonságot keresve együtt imádkoznak Jézus tanítása szerint. A menekülő Néró érkezik a helyszínre. A már-már hatalmát vesztett császár nagyzási tébolyában bevallja, hogy ő gyújtatta fel a várost, de ezzel a keresztényeket rágalmazza. Akté iránti érzelmei megszűntek. A helyzet nehézségét a megjelenő Renisenb még fokozza. Renisenb szökött rabszolgaként keresi barátnőjét, Aktét. Jelenlétével az egyiptomi világ és vallás válik a valóság részévé. Hirtelen megjelennek Epaphroditus vezetésével a katonák. Kezdetét veszi a vérengzés. Elsőként Néróval végez a Róma égése miatt őrjöngő parancsnok. Akté karjába veszi szerelmesét. Renisenbbel, mint rabszolgával, Simeonnal, mint zsidóval végeznek. Aktét, mint a császár kedvesét, Petroniust és Veturiat pedig kereszténységük miatt gyilkolják meg. Az öldöklés közben Marcus a fiatal római katona megpróbál szembeszállni felettesével, de ellenszegülése nem jár sikerrel. Így egyszerre száll az Ég felé az egyiptomi, a zsidó, a görög, a római és a keresztény ima a haldoklók ajkáról. Mintha egy torokból, egyetlen istenhez szólna a könyörgés Oziriszhez, Jahvehoz, Aphroditéhez, Junohoz, Jupiterhez és Jézushoz! Amikor a történet végezetéül Agni az ősi tűzisten veszi birtokába a pajtát; az ártatlan haldoklók mellett ott maradó őrült zsarnok és gyilkos katonái tettei felett elgondolkodhatunk és ítélkezhetünk mi: a mindenkori túlélők, az utódok.

 

© „Ars et Sanitas”

 

 

 


sitemap